Székelyföld (általában)

A személyes sorsok, különösen a közfeladatokat ellátóké, mindenképpen színesítik a történelem zajlásának nagy fordulatait, és az egymásra következő kisebb mozzanatok sorozatát, valamint az egyénekre le nem bontott száraz adatokat. A történelem nélkülük, ők a történelem nélkül, nem értelmezhetők. Egy valamirevaló pályakép, az adott személy jellemzőinek és szorosabb tevékenységének időrendi felsorolásával párhuzamosan, elengedhetetlen hogy tartalmazza a hozzá közvetlenül vagy közvetetten kapcsolható események és folyamatok, valamint az általános keretek legalább vázlatos leírását is. A két kiváló szabadságharcos parancsnok, Márkosfalvi Szabó Ferdinánd alezredes és Károly őrnagy sorsának ecsetelése, szemléletesen példázza mindezt.

Erdővidék a természeti kincsek, a gazdag épített örökség földje, a magyar kultúra és történelem jeles személyiségeinek szülőföldje, a mélyen gyökerező székely-magyar hagyományos, és annak a székely-magyar közösségnek a földje, melynek tagjai mindezt a gazdag örökséget létrehozták, formálták, gyarapították és napjainkig megőrizték, továbbadják a következő nemzedékeknek.

Már a kezdetekkor „élő” múzeum, és szerencsére meg tudott maradni annak a mai napig is. Sátrazó diákok tucatjai tanulták a hagyományos mesterségek fortélyait, vagy besegítettek a gyűjtemények rendezésébe, karbantartásába egy olyan korban, amikor a múzeumpedagógia fogalma még ismeretlen volt nálunk. A szelíd mosolyú pedagógus, id. Haszmann Pál kitűnően ráérzett a közgyűjtemények élővé tételének, vagyis a modern muzeológia művelésének a módozataira, arra, hogy nem elég a régmúlt korok tárgyi emlékeit „szemmel simogatni”, nem elég a szépérzékünket fejleszteni általuk, de meg kell tanulnunk a történetüket, anépi mesterségek észjárását, zsenialitását, sőt a tárgyak újraalkotását, továbbgondolását, akár rendeltetésük újraértelmezését.

Vajon miféle érdekek állnak amögött, hogy Apor Annát, egy székely nemesi család sarját kivallassák, boszorkányként megégessék? - törik a fejüket a kényes ügy ítélőmesterei. A vádak fertelmesek és hihetetlenül nagyszámúak: papgyilkolás, többrendbeli megrontás, férfierő megkötése, gyújtogatás, bányaomlás előidézése - s minden bizonnyal a havaselvei hadjárat után, az ígért szabadságtól ismét megfosztott, elkeseredett közszékelyek lázadása is Anna praktikáival magyarázható. A regényben megelevenednek a 16-17. századi Erdély figurái...

A közbirtokosságok Székelyföld lakói számára az évszázadok során, de főleg a 20. században jelentős gazdasági erőt jelentettek. A vagyonközösségek faanyagukkal és legelőikkel, ezen földművelésre kevésbé alkalmas tájon a székely családok számára erőforrást biztosítottak a létért, a megmaradásért folytatott küzdelemben. (részlet)

Az örmény lakosság számának jelentős csökkenése ellenére, a 19-20. századokban Gyergyószentmiklóson maradt fenn az egyik legerősebb magyar örmény közösség. A gyergyószentmiklósi magyar örmény közösség tiszteletére 2010. május 6-án az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókszervezete és a Gyergyói Népfőiskolai Társaság nemzetközi történész konferenciát szervezett. A tanulmánykötet egy kivétellel ennek a tudományos értekezésnek a munkálatait mutatja be...

A polgári fiúiskola a XIX. század második felének sajátos oktatási intézménye, melynek létrehozására az 1868-ban kiadott 38-as törvény 67-78-as paragrafusai biztosítottak lehetőséget. A korabeli törvényhozó testület az ilyen típusú oktatási egységek létrehozásának a szükségességét a következőképpen indokolta: „…a nép azon nagy osztálya, melynek szellemi szükségét az elemi oktatás távolról sem elégíti ki, azonban felsőbb oktatásra elkészülni sem kedve, sem célja: találja fel a polgári iskolában azon intézetet...

A szerző a gyimesi román és magyar lakodalmak néprajzi, kulturális antropológiai vizsgálatára vállalkozik. Bemutatja az egyes csoportok konkrét lakodalmait és a gyerek- vagy felnőtt szereplőkkel előadott gyermeklakodalmakat és „felnőtt”-lakodalmasokat. A könyv célja továbbá, hogy a lakodalmasok és lakodalmak elemzésével hozzászóljon ahhoz a rendkívül aktuális és interdiszciplináris érdeklődésre is számot tartó európai diskurzushoz, amely a multietnikus közösségek múltjának, jelenének és lehetséges jövőjének kérdései körül zajlik. A példák alapján nyomon követhetjük, hogy a gyimesiek esetében az együttélés azonosságokhoz, különbségekhez vagy inkább kevert, a közös kultúrák és eltérő identitások, értelmezések kialakulásához vezetett-e.

Garda Dezső könyveinek főhőse a székely faluközösség. Könyvei a székely közösségek kialakulásáról, gazdasági, társadalmi, katonai, politikai fejlődéséről szólnak. Hatalmas levéltári kutatás után pontos képet kapunk a birtokviszonyokról, a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés eredményeiről, a helyi ipar kialakulásáról, a kultúráról, az oktatásról, a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatokról...

Tamási Áron legszebb meséi és legmesésebb elbeszélései olvashatók ebben a kötetben. Az ízes nyelven elbeszélt történetek életre keltik a korabeli Erdély és a székely mesevilág különös alakjait: az eszes vándorlegényt, a segítőkész ördögöt, a szeretetre vágyó Halált, a furmányos kereskedőt és persze a szép hajadont, akinek rózsa illatozik a köldöke helyén...

A Magyar Párt megalakulásáról és tevékenységéről számos könyv, tanulmány látott napvilágot. Garda Dezső huszonegyedik könyve Gyergyószentmiklós közélete, valamint a sajtó és a levéltári források szemszögéből közelíti meg a magyarság legfontosabb politikai szervezetét az 1919-1933 közötti időszakban...

Murányi Sándor Olivér (Székelyudvarhely, 1974) volt ferencesjelölt, országos karate- és néptáncbajnok, kabátvasaló munkás, egyetemi móraadó tanár és kukta a budaörsi Ikeában. A hargitai medvék és a dunai harcsák között ingázik.

A Ceausescu korszak utolsó évtizedében igen kevesen vállalták fel a magyar történelem és néprajz értékeinek a tanítását, kutatását, illetve népszerűsítését. Még kevesebben voltak azok, akik ezeket az értékeket az oktató-nevelői tevékenységük során, a szülőföld megtartó erejeként és a megmaradás eszményeként használták fel...

A magyar tudományosság számára igencsak figyelemre méltó esemény, ha francia történész a magyar, különösen a székely történelem iránt érdeklődést mutat, s kutatásainak eredményéből könyvet ír. Nathalie Kálnoky (Nathalie Germond) jogtörténész doktori értekezésének tárgyául választotta a középkori székely jog- és alkotmánytörténetet. amelyet most magyar nyelven is olvashat az érdeklődő. A kötethez Egyed Ákos írt bevezetőt.

A Török-Gálffy ügy huszonkét halálra ítélt (ebből tizenkilenc kegyelmet nyert) résztvevője, a többi várfogsággal sújtott összeesküvővel közösen, önzetlenül, a nemzet nehezebb sorsú tömegei mellett való elkötelezettséggel és az ország alávetettségét elutasító meggyőződéstől sarkallva csatlakozott az összeesküvők táborához. Nem saját körülményeik, hanem a hazaszeretet, a magyarsággal együvé tartozás vált bennük fő hajtóerővé. Kudarcuk, melyet helyzetfelismerési-szervezési hiányosságok siettettek, példamutató kiállásuk jelentőségét aligha csökkentheti. A folytatásként jelentkező Várady-mozgalom (tizenkét halálraítélt nyolc kegyelmezéssel), bár a cselekvésben előbbre haladt, hasonlóképp bukásra kárhoztatott. 

A kötet a történelmi Sepsi Református Egyházmegye lelkészeinek, iskolamestereinek, kántorainak 1900-ig vezetett névtára és életrajzi adattára. Bevezetője a sepsi egyházmegyében szolgáló családok, dinasztiák között kialakult kapcsolatok, rokoni szálak szövődését, kiterjedését követi nyomon, a papi pálya állomásait, a különböző karrierstratégiákat mutatja be. Bár a teljes erdélyi reformátusságra érvényes konzekvenciákat nem fogalmazhatunk meg, a kiválasztott példák alapján világosan körvonalazódik a székelyföldi református egyházi értelmiség tipikus életútja. A kötet második része a névtárban szereplő egyházi szolgák részletes biográfiai adatait tartalmazza (származás, tanulmányok, szolgálati állomások, egyházi hivatal, családtagok).

Elfeledett arcok és történetek tárulnak elénk e könyv lapjain. Krónikásai egy olyan kornak, amelynek változásai máig ható traumát okoztak a nemzet életében. A szereplők és az események mégis olyan egyetemes értékeket hordoznak, amelyek átívelnek téren és időn: az élni akarás, a küzdeni tudás és a lehetetlen legyőzésébe vetett hit kincsét. Példát adtak hazaszeretetből és elszántságból, erkölcsi táptalajt nyújtottak mindazoknak, akik nem nyugodtak bele a megváltoztathatatlanba...bővebben

Bár számtalan könyvecske jelenik meg a rovásírásról, e „divatos” témáról napjainkban, a közelmúltban elhunyt régész-nyelvész egyetemi oktató szerző, Vékony Gábor könyve a tudományosan megközelített, „hiteles”, a legújabb kutatásokat is figyelembe vevő mű. Kötetbe gyűjtötte az elmúlt évtizedekben e témában publikált írásait, számba veszi a teljes eddig ismertté vált feliratos anyagot, legyenek azok a Kárpát-medencében vagy másutt (pl. a hajdani Kazáriában). A munka a hazai és a nemzetközi szakirodalom gazdag, széles körű, interdiszciplináris feldolgozásán alapszik. Alapos elemzés olvasható benne a nagyszentmiklósi kincsről, a Telegdi János-féle rovásírásemlékről (1598), Bélay Barnabás szövegéről. Világos elemzés található benne az újabban előkerült leletekről. Óhatatlan, hogy a szerző ne szóljon hozzá olyan fontos problémák megoldásához, mint a székely kérdés. A munka értékét növeli az alapos tudománytörténeti áttekintés.

Mi köti össze a könyvimádó morva nemesifjút, a reneszánsz udvar megrendelésére krónikát szerző hivatalnokot, Isten szegénykéit meg a zseniális tudós és egyben kém talján grófot? Hogy jön a képbe a román származású, de magyarul és latinul író orgonaépítő és nyomdász szerzetes? Kevesen gondolnák: a székely írás iránti érdeklődés a közös bennük. És ez csak kis része a székely írás művelődéstörténetét jellemző sokszínűségnek...

Mivel a forrásanyag óriási, a könyv terjedelme igen nagy, ezért a tipikus, a sajátos bemutatására törekedtem. Főleg az ismeretlen, eddig feltáratlan okiratok, oklevelek, különböző dokumentumok feldolgozását, értelmezését és közzétételét tekintettem fő feladatomnak. Úgy érzem, könyvem nemcsak az első monografikus feldolgozása a székely közbirtokosságok történetének, hanem egyben a sajtódokumentumokon keresztül, jelentős szeletét adja...