népballadák

A kakukknővér páratlanul gazdag gyűjteményt kínál a nem egyszer véres és kegyetlen, ugyanakkor érzelmekkel teli ruszin és ukrán balladakincs legjavából Vári Fábián László értő és érzékeny fordításában.

A már Orbán Balázs és Becze Antal által is nagy számban említett Úz-völgyi földrajzi nevek is jelzik, hogy noha a 20. századig lakatlan maradt e vidék, mégis része volt a kászoni táji tudatnak. A szájhagyomány szerint az első gyimesi csángók 1910 körül települtek ide, Csinód benépesülése csak az 1930-as évekre tehető. Az Úz-völgyi csángó településeken az 1960-ásévek derekán éltek a legtöbben (mintegy 450 fő), mára mindössze 300 lélek lakja a kistájat alkotó községeket. A kötet anyaga a három havasi telepen - Csinód, Egerszék, Lesőd - egy évtizeden keresztül folytatott folklorisztikai kutatómunka eredménye. 

Az erdélyi népballadagyűjtés történetének négy fejezetét ismerteti a kötet. Bemutatja Viski Károly balladagyűjtéseit a huszadik század elején, Fehér László balladájának korai erdélyi változatait, Benedek Elek és Sebesi Jób balladagyűjtéseinek problémáit, végül pedig Gyulai Pál és kolozsvári diákgyűjtője közötti konfliktust.

Kedves Olvasó!

Ez a kiadvány a hányattatott sorsú, 1941-ben hazatelepített bukovinai székelyek hálaadó imáit, népénekeit, balladait tartalmazza. A szerző néhány megindító gyermekkori élményét is megosztja az olvasóval. A lemez az új Haza imára hívó harangszavával kezdődik, és a végén is azzal ad hálát a Teremtőnknek...

Antikvár könyv

Ez a balladagyűjtemény, amellyel most az olvasó elé lépünk, egy falu, a Maros megyei Kibéd (Chibed) élő népballadaköltészetének bemutatására vállalkozik, módszeres áttekintést nyújt egy falu teljes balladakincséről, s szociografikus módszerekkel kutatja ugyanakkor epikus énekeink jelenlegi helyzetét: gyakoriságukat, a mai folklórban betöltött szerepüket.

Kibéd régi település a Kis-Küküllő mentén. Okiratokban 1499 óta emlegetik. Orbán Balázs szerint a régi Marosszék "legnagyobb és legszebb faluja". Itt ér véget a zordabb havasi világ, és itt kezdődik a híres Küküllő-völgyi bortermő vidék. 

A Mátyás királyról szóló hagyománykör egyike kulturális örökségünk legimpozánsabb folklórtradícióinak. A magyar folklórban általánosan elterjedt, abba mélyen beágyazódott epikus hagyományanyag, amely szinte egyedüliként nemzetközi is, hiszen a szomszédos népek kulturális emlékezetének szintén része. A magyar reneszánsz uralkodó alakját mesék, mondák, anekdoták, példázatok, szólások, dalok, balladák örökítik meg, minden más történeti hőst felülmúló adatgazdagságban és tematikai változatosságban.

A kötet a jeles erdéyi folklórkutató, Faragó József utolsó munkája, mely egyben a romániai magyar népballadakincs keresztmetszetét nyújtó trilógiájának utolsó darabja. Az Ó­székely népballadák és a Csángó­magyar népballadák után ez a kötet a Mezőség, Aranyos-vidék, Partium balladakincsét nyújtja át tematikus elrendezésben.

Antikvár könyv

Mivel a folklórkutatásban a szatmári tájak általában fehér foltot jelentenek, s mivel gyűjtésünk során jelentős számú népballadát találtunk, úgy véltük, hogy mindenekelőtt ezzel a műfajjal kell foglalkoznunk, ezt fenyegeti leginkább pusztulás. Ezért elhatároztuk, hogy a megye mindegyik tájegységére kiterjedő balladagyűjtést végzünk.  Vállalkozásunk nem ölelhette fel a vidék minden magyarlakta helységet, hisz ezeknek az egyenkénti felmérése sok gyűjtő évekig tartó munkáját igényelné. E munka elvégzésére alkalmas munkaközösséget önkéntes gyűjtőkből nem tudtunk alakítani.

Mégis 1971 és 1975 között 34 helységben gyűjtöttünk balladát, ezzel párhuzamosan tanító- és tanárkollégáink nyolc, néhány diákunk pedig hét olyan faluban gyűjtött, ahova mi nem jutottunk el. Így segítőtársaink gyűjtését is felhasználva, kötetünkben negyven helységből közlünk balladát," a többi kilenc faluban gyűjtötteket pedig az archívumban elhelyezettek közt soroljuk fel. Bura László

Ez a kötet egy szubjektív válogatás a székely népballadákból. Vállalom minden ódiumát, és nyíltan megvallom: én ebbe a kötetbe zömmel azokat a székely népballadákat válogattam be, amelyek mögött hallani véltem tündéri édesem, kicsi nagyanyám, csíkszentkirályi, született Balló Julianna varázslatos hangját, mesélőkedvét, olvasmányait, imádságait, éteri hangját, amikor a Pókainét szavalja a gaz Báthoriakról. Az ő emlékének ajánlom, s így küldöm a kedves Olvasók felé a Székely Könyvtárnak ezt a kötetét. (Ferenczes István)

Szülőfalumban hallott népi elbeszélések forrásértékűnek szánt gyűjteménye e kötet. Úgy mutatja be a szilágysági Kraszna elbeszélésállományát, tartalmi-tematikai és nyelvi sajátosságait, ahogyan azok feltárultak a gyűjtő előtt: elhallgatások, hamisítások, szépítések nélkül. A közreadott mesék, tréfák, anekdoták jelentős hányada – mintegy harmada – az eddigi folklórkiadványokból egyáltalán nem vagy csak egy-két változatból ismert szüzsé, noha csupán alig egynéhány történet újabb keletű. Erről, valamint az elbeszélések elmondásának körülményeiről a bevezetőből és a jegyzetekből tájékozódhat a kíváncsi olvasó.

A történelmi Magyarország legkisebb vármegyéjeként számon tartott Torna hosszú évszázadokon át többnek számított egy közigazgatási egységnél. Noha néprajzi felfedezése sokáig váratott magára, gazdag történelmi múltja és szellemi öröksége révén mindig is része volt annak a nagyobb kultúrkörnek, amely földrajzi értelemben Felföld vagy Felvidék néven rögzült, lévén félúton Rozsnyó és Kassa, Miskolc és a szepességi városok között. A Tornai-karsztvidék folklórját övező ismeretlenség a tájegység népzenei hagyományaira is érvényesnek tűnt, bár Vargyas Lajos nagy hatású táji gyűjtése már az 1940-es évek elején felhívta a figyelmet e vidék gazdag népzenei örökségére.

Elérkezett hozzánk és szólít bennünket az idő, hogy népballadáinkat az érdeklődő olvasó kezébe adjuk. Másfél évtizedes szándék folyamodik a megvalósításért, s ennél jóval régebbi keletű adósság követel azonnali törlesztést. S íme: kiállítva, hitelesítve a kárpátaljai magyarság belépője a nemzeti folklór birodalmába. Míg az előttünk járó tájegységek ...bővebben

A kötet rövidprózai alkotásokat tartalmaz, amelyek a különféle székelyföldi tájegységek mi-tudatának szépirodalmi építőelemeit idézik az Olvasó elé. Többségükben olyan írások ezek, amelyek földrajzi és mesterséges formációk magaslatok, források, folyóvizek, síkok, szorosok, település(rész)ek stb. nevének népi magyarázatát rögzítik. De megtalálható ebben a kötetben néhány jelentős történeti fejlemény vázlatszerű összefoglalása és jó pár személyiség életeseményeinek adomaszerű elbeszélése is..