1956

A forradalom 60. évfordulójára időzített, ’56 és Románia című konferencia 2016. október 24-én volt a Magyar Írószövetség székházában. .Legelőször találkoztak  nagy létszámban itt azok az erdélyi magyarok és románok ilyen keretek között, azok a  túlélők, akik az 1956-os magyar forradalom eszméivel azonosultak, és ezért akár életfogytiglani kényszermunkára ítélték őket: 

Bibó Istvánnak 1956-tal kapcsolatos szövegeiben érzékelhető legközvetlenebbül az, amit Göncz Árpád így fejezett ki a Bibó-Emlékkönyvben: Élet és szó egy anyagból...

Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulója nemcsak az emlékezés, hanem a számbavétel alkalma is. Felteszi nekünk a kérdést, hogy miképpen viszonyulunk azokhoz az eszmékhez, amelyeket 1956 annak idején megfogalmazott és a célokhoz, amelyeket kitűzött. És megkérdezi azt is: miképpen viszonyulunk azokhoz, akik fél évszázaddal ezelőtt életüket, szabadságukat áldozták fel az Eszméért. Ehhez az utóbbi számonkéréshez kíván segítséget nyújtani ez a könyv: az 1956-1965 között politikai üldöztetést, börtönt szenvedett közel 1500 erdélyi magyar (és a magyarokkal együtt 56-ért a kiállást vállaló román) életrajzi adattára...bővebben

A három kötetesre tervezett könyv első kötete az 1956-os magyarországi forradalomhoz kapcsolódó öt nagy romániai hazaárulási per egyikének, a tíz halálos ítélettel és azok végrehajtásával végződött Szoboszlai-pernek az eddig még nem közölt levéltári dokumentumokkal teljessé tett anyagát tartalmazza, amelyek révén ráláthatunk a kommunista megtorló gépezet ördögien megszervezett belső mechanizmusára.

Az 1956-os forradalmat követő erdélyi "hazaárulási perek" egyik jellegzetes momentuma volt a Dobai-csoport pere, akiket egy, az ENSZ-nek címzett az erdélyi kérdés megoldását célzó memorandum miatt ítéltek életfogytiglani, illetve sok-sok évi börtönbüntetésre.

A sorozat IV. kötete a Fodor Pál neve által fémjelzett, az erdélyi kérdés megoldásában “bűnös”csoport teljes peranyagát mutatja be hiteles, eddig nem publikált dokumentumok alapján.

A sorozat előző köteteiben az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódó négy romániai „hazaárulási” per bemutatását követően, e kötetben azok az interjúk kaptak helyet, amelyeket az anyagot feltáró és rendszerező Tófalvi Zoltán készített a perek túlélőivel.A megrázó vallomások újból kiemelik, milyen méretű embertelenség, gátlástalanság jellemezte a kommunista rendszernek azokat az eszközeit, amelyeket a proletárdiktatúra valódi és potenciális ellenzékének elnémítására, megsemmisítésére használt.

A visszaemlékezés először 1996-ban angol nyelven (The Victime) jelent meg az Egyesült Államokban, miután első helyezettje és nagy sikere lett az évi Nemzetközi Irodalmi Pályázat 1956-os témakörének. Szilágyi Árpádot 1957-ben húsz év kényszermunkára ítélték hazaárulásért – lényegében egy levélért. Bűne valójában az volt, hogy kolozsvári egyetemistaként nyíltan szolidarizált az 1956-os magyar forradalommal. 1961-ben rendszerellenes tevékenységgel vádolták meg, mint a gyergyói Fekete Kéz nevű „szervezet erkölcsi felelősét” és újra elítélték – ez alkalommal egy kézzel írt, évekkel azelőtti plakátért. Politikai fogolyként megjárta Románia legkegyetlenebb börtöneit…

Hatvan év telt el az 1956-os forradalom és szabadságharc óta. Azóta számtalan könyv, emlékirat dokumentálta az eseményeket. A Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadásában 1999-ben jelent meg a Lichtneckert András szerkesztette Balatonfüred és Balatonarács története című kötet, melyben Mészáros Gyula alapos kutatómunkájának köszönhetően Forradalom és szabadságharc 1956-ban címmel olvashattunk a füredi és arácsi forradalmi napokról...bővebben

Jelen kötet egy többéves kutatómunka eredménye. Az itt közölt iratok, összefüggések döntő része nemcsak az olvasóközönség, de a szakma előtt is mindeddig ismeretlen, sőt hozzáférhetetlen volt. A könyv célja, hogy tágabb keretbe helyezze a román politikai rendszeren belül 1956 és 1959 között végbement szerkezeti és ideológiai változásokat.

Váradi Natália Az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai dokumentumai c. munkája egy több éves, rendkívül fontos kutató munka következménye, mely a szerző doktori értekezésének témakörébe vágó forráskiadvány formájában jelent meg 2012-ben...

A könyv eddigi ismereteink alapján igyekszik a korabeli magyar-jugoszláv viszonyt és a forradalom leverése után Jugoszláviába menekült csaknem húszezer magyar sorsát bemutatni, az ismert tényeket feldolgozni mellőzve az olyan történetek megírását, amelyekről biztosan tudjuk, hogy hamisak, vagy más források nem támasztják alá az elmondottakat. A szerző azokra az eddig megjelent tanulmányokra, könyvekre és természetesen azokra a levéltári dokumentumokra támaszkodott, amelyekhez hozzá tudott férni...

Kolozsvári és marosvásárhelyi írók tanácskozásának jegyzőkönyvei, amelyek nemrég kerültek elő, az egész "szocialista tábort" megmozgató 1956-os "olvadás" egy fontos mozzanatát tárják fel: azt a néhány napot, amikor a felszólalók a romániai "marxi-lenini-sztálini nemzetiségi politika" szavait és tetteit szembesítve kérték számon a pártközpont két küldötte: Miron Constantinescu és Fazekas János által tanácsozásra meghívott magyar írók. A jegyzőkönyvekhez kapcsolódnak azok a dokumentumok, amelyek a romániai magyar írótársadalmat 1956 tavaszán-nyarán megmozgató eseményeket idézik fel: a "Jar-ügy"-et, a romániai írók 1956 májusi kongresszusát, a hozzá kapcsolódó irodalmi vitákat, interjúkat és az 1956. szeptemberi Pándi-cikket.

Egy valóságos körsétára, egyúttal virtuális időutazásra híva a Tisztelt Olvasót ez a kötet, amelyben Szikits Péternek napjaink Budapestjéről készített csodálatos képeit mintegy ellenpontozva, az 1956-os forradalom és szabadságharc fővárosi eseményeit bemutató archív fotók és a képletesen vagy valóságosan is meglátogatott helyekhez köthető történelmi események felidézésével életre kel a múlt. A budapestieket és a gyönyörű fővárosunkba közelről és távolból látogatókat a Horváth Miklós történész által összeállított magyar és angol nyelvű leírások és térképek segítik a múltat idéző városnézésben.

A Menedékben című kötet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára jelent meg. A könyv 300 oldalon olyan írásokat tartalmaz, amelyeket 1956-tól 2016-ig a Magyar Szó közölt, témájuk a forradalomhoz kötődik, és van jugoszláv vonatkozásuk. Szerepel benne Dobrica Ćosić Hét nap Budapesten című, a Magyar Szóban már 1956 novemberében megjelent naplója; Frankovics György a jugoszláv titkos iratokat ismerteti; továbbá riportok és interjúk kaptak helyet benne, amelyek menekültekről, itteni fogadtatásukról, letelepedésükről, az emigrációról és sok egyéb témáról szólnak....bővebben

A kötet a neves történész 2009 és 2014 között napi- és hetilapokban, folyóiratokban, illetve idősebb kollégák tiszteletére összeállított kötetekben megjelent, jelentősebb írásait tartalmazza...bővebben