Székelyföld (általában)

A magyar tudományosság számára igencsak figyelemre méltó esemény, ha francia történész a magyar, különösen a székely történelem iránt érdeklődést mutat, s kutatásainak eredményéből könyvet ír. Nathalie Kálnoky (Nathalie Germond) jogtörténész doktori értekezésének tárgyául választotta a középkori székely jog- és alkotmánytörténetet. amelyet most magyar nyelven is olvashat az érdeklődő. A kötethez Egyed Ákos írt bevezetőt.

A szerző a levéltári adatok, az egykori múzeum gyűjteményének, tárgyi emlékeinek számbavételével, színes és f.f. fotók felhasználásával igyekszik felkelteni az olvasó figyelmét.

2001-ben, a Teleki László Intézet kezdeményezésében egy kutatási program indult, a Székelyföld az ötvenes években - Magyar Autonóm Tartomány címmel. E program eredménye ez a tanulmánykötet, amely nemcsak a MAT történetének monográfiája, hanem egy, a helyi levéltári feltárásokra első ízben támaszkodó, és éppen ezért új adatokat összefüggéseket bemutató tanulmánykötet.

A szerző elsősorban arra keresi a választ, miképpen keletkeztek, és főképpen: milyen hatással voltak ezek - a székelység történetében fontos szerepet játszó - hamisítványok a székelység történeti tudatára, illetve arra, ahogyan a román történeti kutatás kezelte a székelykérdést.

"E kötetbe a jelenkori székelyföldi falusi társadalom gazdasági, társadalmi jelenségeinek vizsgálata során, az utóbbi tizenhárom évben készült írásaim egy részét válogattam össze. Jó egy évvel ezelőtt érlelődött meg a gondolat, hogy a kutakodásaim helyszíneihez – zömében a Kishomoród mente településeihez – hasonló megrekedt kistájak, térségek problémái, súlyosságukhoz képest alig jelennek meg a nyilvánosság fórumain és a döntéshozó szerepben lévők horizontján. (...) 

Ez a könyv először 1921-ben, a német nyelvű kiadása 1922-ben jelent meg. Jelen kiadás alapjául a Hóman Bálint munkái I. Magyar középkor című 1938-ban kiadott kötet szolgált. Ez a 2011-es kiadás érintetlenül közli az eredeti szövegeket...

Nagybaczoni Nagy Vilmos (1884-1976) vezérezredes, honvédelmi miniszter, katonai szakíró.  

Székely Oklevéltár – A székelység és a Székelyföld középkori és kora újkori múltjára vonatkozó dokumentumok gyűjteménye. 

A Székely Oklevéltár új sorozatának négy vaskos (IV-VIII.) kötete az EME legrangosabb kiadványa a történelmi források körében. A székely általános és katonai összeírások a 16-17. századi egész európai történelem párját ritkító forrásai közé tartoznak, amennyiben a népszámlálásokat megelőző korszakból településenként és azokon belül a társadalmi rétegek rendjében vették számba az egész Székelyföld családfőit vagy éppen teljes férfilakosságát. 

Dokumentumokra, levéltári adatokra épített, a székely önkormányzatot, a székely jogot, a székely intézménytörténetet és ennek irodalmát, a székek kialakulását, a székely önkormányzatot bemutató tanulmány, a székely életrendszer átfogó ismertetése a 13. századtól 1849-ig.

A székely társadalom a 17. század elején még jobbára azért kezdett, hogy korábbi szabadságjogait, amit összefoglaló néven kollektív nemességként említettek, visszaszerezze és megtarthassa. A kollektív nemesség minden egyes székelyre érvényes kiváltságaiból azonban éppen ebben a században bontakoztak ki azok a kiváltságok, amelyek már nem terjedtek ki a székely közösség egészére...bővebben

A kötet az állam és a társadalom viszonyának „kivizsgálásáról” szólnak, két különböző történeti időszakban. Az egyik az 1940-1944 közötti székelyföldi „magyar idő”, a „kicsi magyar világ”, illetve az ezt követő négy évtized szocialista korszak.

A kötet a szerző által az elmúlt 30 évben, székelyföldi falusi környezetben tanulmányozott, a népi vallásosság, a népi hiedelmek körébe tartozó jelenségek leírását, elemzését tartalmazza, az antropológiára jellemző alkalmazott szemléleti háttér és módszertan szerint.

Murányi Sándor Olivér (Székelyudvarhely, 1974) volt ferencesjelölt, országos karate- és néptáncbajnok, kabátvasaló munkás, egyetemi móraadó tanár és kukta a budaörsi Ikeában. A hargitai medvék és a dunai harcsák között ingázik.

Dr. László Gábor önéletírásában nemcsak egy személy sorsának ismertetéséről, hanem egy család történetéről van szó. No meg a székelyföldi faipar megszervezéséről. Írásának nagy érdeme, hogy nemcsak eseményeket, történéseket rögzít, hanem korszakot is jellemez, végigvezet a kommunista rendszer gazdasági elitje életvitelének jó négy évtizedén. Így belülről is megismerhetjük, úgymond kézzel tapinthatjuk a letűnt rendszert.

Előzékoldalak

Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2008. november – 2009. október)

Múzeum és örökség

Boér Hunor: Egy fél évszázaddal ezelőtti kísérlet: a Székelyföld múzeumi évkönyve, 1957–1959

Bartha Zonga: Múzeumpedagógia a Székely Nemzeti Múzeumban – Éves beszámoló 2008–2009-ben megvalósult sepsiszentgyörgyi gyermekprogramokról

Dimény Erika: Múzeumpedagógia a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban – Együttműködés a múzeum és az iskolák között

Természettudományok

Szabó Miklós: Adatok a Magyar Autonóm Tartomány hasznosítható ásványkincseinek kutatásához (1956)

Vörösváry Béla: A csíktaplocai Vasfúvó-domb

Székely Viorica: Catalogul colecţiei de plante „Pap Sámuel” de la Muzeul „Haáz Rezső” din Odorheiu Secuiesci...bővebben

Előzékoldalak

Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése (2007. november – 2008. október)

Muzeológia

Demeter Éva: Kísérlet a múzeumlátogatók számának növelésére a Székely Nemzeti Múzeumban (2007-es példák, tervek a jövőre)

Természettudományok

Pál Zoltán – Kis Boglárka – Székely Borbála: Erdővidéki természetes ásványvizek fizikai-kémiai tulajdonságainak összehasonlító vizsgálata földtani eredetük függvényében

Székely Viorica: Catalogul colecţiei de plante „Bányai János” de la Muzeul „Haáz Rezső” din Odorheiu Secuiesc

Szász-Fejér János: A zabolai Mikes-park és fás növényei

Kocs Irén: Diószeghy László és a Székely Nemzeti Múzeum, 1934–1943...bővebben

A 2007. évi Évkönyv természettudományi, történettudományi és néprajzi tanulmányokat közöl. A kötet mintegy félszáz tanulmánya a Székelyföldhöz kötődik. A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica 2007 évkönyve

Előzékoldalak

Vargha Mihály: A Székely Nemzeti Múzeum igazgatói jelentése 2006–2007

Muzeológia

Demeter Éva: Múzeumok határok nélkül. Természettudományos muzeológiai kapcsolatok a Kárpát-medencében

Természettudományok

Kis Boglárka – Szász Árpád – Pál Zoltán: Ásványvíz-definíciók és besorolások fejlődése. A TDS-alapú jelenlegi besorolás problémái egy észak-erdővidéki vizsgálat tükrében

Pál Zoltán – Bálint Kinga: Települési talajvíz-szennyezési mintázatok erdővidéki falvak példáján

Székely Viorica: Catalogul colecţiei de plante „Nyárády Erazmus Gyula” de la Muzeul „Haáz Rezső” din Odorheiu Secuiesc

Csata Zoltán – Váncsa Éva: Didymosphenia geminata, o diatomee invazivă care periclitează ecosistemele de ape de suprafaţă

Csata Zoltán – Váncsa Éva: Contribuţii la cunoaşterea faunei de macrozoobentos din apele curgătoare din judeţul Covasna (România)...bővebben

"Az 1875-ben megalakult «Székely mívelődési és közgazdasági egylet» kiváló feladatául tekintette alaposan megismerni a bajokat és nehézségeket, melyek a székely nép szellemi fejlődését és anyagi gyarapodását gátolják s módokat keresni a megismert bajok orvoslására, s évről évre minden kitelhető módon eszközölni e jóravaló nép előhaladását és jólétét. E czél valósítása végett az egylet központi választmánya alkalomszerűnek találta, hogy a «székely mívelődési és gazdasági viszonyoknak» egy hiteles adatokon nyugvó, kimerítő s állandó becscsel bíró, rendszeres leírására, bizonyos díj tűzetvén ki, pályázat hirdettessék."