Filozófia

Hegyi Pál az ELTE Amerikanisztika Tanszékének oktatója, műfordító. 

Jelen könyv az első magyarul megjelent, történeti áttekintést nyújtó munka az amerikai fenségesről. 

A valóságban nem a kozmikusan kedvező helyzet, hanem az eszkimó-lét kísérti a magára maradt embert. Az embernek magára hagyottan, a történelmi és a kozmikus kilátástalanságban, transzcendens hittel nem a soha meg nem érkező Godot-ra – az emberiség beteljesíthetetlen vágyainak hordozójára – kell várakoznia, mert nincs olyan helyzet, amely választásában jó vagy rossz között megtörhetné másra hangolt akaratát...bővebben

Noha az élő mivoltunkkal kapcsolatos tapasztalatok a legsajátabb élményeink közé tartoznak, az élet eszméje a legnehezebben érthető fogalmak egyike (Lovelock). Mégis, az ember céljai elérése érdekében egyre mélyebben beavatkozik természeti és emberi életfolyamatokba, s ezzel veszélyezteti azok integritását és fennmaradását. A kötetben közreadott tanulmányok öt nagy tömbben tekintik át a rendkívül szerteágazó kérdéskört: Genetika, biotechnológia, fenntartható fejlődés; Ökológiai szemlélet; Élet és egészség; Egészség; Biopolitika és emberi méltóság.

A legutóbbi évszázad magyar filozófusainak munkásságára reflektáló kötet szándékoltan nem antikvárius szemléletű válogatás, hanem az aktuális (nem csak a magyar) filozófiai gondolkodásban helytálló gondolatokat felvető szerzőket állít egymás mellé. Olyan merítés, amelyből rálátás nyílik a kortárs filozófiát és kultúrát foglalkoztató problémák egyfajta keresztmetszetére.    

A válogatásban magyar filozófusok írásai szerepelnek magyar filozófusokról vagy a filozófiai értelmezéssel szembeni aktuális kihívásokról. Alapvető irányultságukat tekintve mindannyian a kérdezés, a meghatározás és a megalapozás szakszerűségének igényét vallják magukénak, s ezáltal a tág értelemben vett tudomány talaján állnak, vagy másképpen szólva, "az értelem anyanyelvén" szólalnak meg, az értelemkereső attitűdök sokféleségét hozzák közelebb olvasóikhoz. 

Könyvében Kerekes Erzsébet a heideggeri filozófia avatott értelmezőjeként mutatkozik be. Nem elfogult heideggeriánus, aki a mester szavait kinyilatkoztatásként fogadja, hanem önálló gondolkodó, aki képes krtikai  észrevételeket megfogalmazni és – ami a terjedelmes Heidegger-szakirodalom mellett korántsem könnyű – újszerű értelmezési szempontokat érvényesítő párbeszédet folytatni a XX. század e jelentős filozófusával. (Fehér M. István)...bővebben

Gadamer az ígéretnek mint szövegnek, mint „vállaló mondásnak” a létmódját világította meg a fenti mottóba foglalt magyarázatával. A „vállaló mondás” példaértékű esete a Szentírás, amelyet – mint tudjuk – az különböztet meg minden más szövegtől (írástól), hogy rendeltetése nem merül ki bizonyos információk rögzítésében és/vagy közvetítésében. A Szentírás – ahogy mondani szokták – parancs.

Bár az interkulturalitásról, vagyis a társadalmak kulturális sokféleségéről, a kultúraközi viszonyokról szóló diszkurzus manapság egyfajta akadémiai divat, az interkulturalitás elmélete maga valójában gyerekcipőben jár. Az interkulturalitást kutató társadalomtudományi diszciplínák nem nélkülözhetik a kulturális idegenség, a kultúraközi tapasztalat átfogó filozófiai elméletét. Konferenciánk egyik célja az volt, hogy megvitassuk a különböző filozófiai módszerek és diszciplínák együttműködési lehetőségeit az interkulturalitás kutatásában. A konferencia-kötet több tanulmánya is foglalkozik a multikulturalitás politikafilozófiai problematikájával, teret kap az interkulturálls kommunikáció etikai illetve logikai elemzése, képviselteti magát az interkulturalitás fenomenológiája, hermeneutikája, művészetelmélete, sőt ökofilozófiája is.

Böhm Károly filozófiájával e sorok írójának személyes kapcsolata van – jóllehet tudatában van a mondat messzemenõ költõi konnotációival is. A puszta tény azonban az, hogy 1986-ban szerkesztõje volt (az akkori Kriterion Könyvkiadó munkatársaként) a jeles kolozsvári filozófiatörténész-kutató, Hajós József által jegyzett kiadványnak (Böhm Károly filozófiája. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1986. 391 l.).

A szerző már korábbi könyveiben olyan önálló szellemi kalandra vállalkozott, amelyre a szókratészi felhívás csábít: „Ember, ismerd meg önmagadat!” Most, kritikai igénnyel, saját marxizáló múltjával kíván szembesülni, kíméletlen józansággal. Önálló, egyéni válaszai a megannyi kihívásnak minősülő kérdésre, arra az igazságra, arra a felismerésre utalnak vissza, hogy a filozófia nem öncél, hanem mindenekelőtt nélkülözhetetlen eszköz a történelmi azonosság zavarainak tudatosítására, illetve tisztázására.

Az Egyed Péter gondozásában megjelentetett kötet Bretter György kolozsvári filozófus életét és életművét mutatja be. A filozófus munkásságát monografikus igénnyel feltáró tanulmányok mellett a kötet szemelvényeket közöl Bretter doktori téziséből és helyet kapnak benne a kortársak, ismerősök visszaemlékezései is.

A könyvsorozat a filozófia történetének legizgalmasabb gondolatait meséli el gyermekek számára. A Les petits Platons könyvkiadó az elmúlt években 31 kötetet jelentetett meg, amelynek jelentős részét már német és angol nyelvre is lefordították. A sorozat első magyar nyelven megjelent darabja a Descartes és a Gonosz Szellem...bővebben

Aurelius Brandolinus (1454–1497) Dialógusa (mely most jelenik meg első ízben magyar fordításban is) Budán született, valószínűleg a betegeskedő Mátyás király vigasztalására. Ritka, majdnem egyedülálló dokumentum, hiszen a szereplők – Mátyás király, Beatrix királyné és Péter lucerai püspök – személyisége átsüt a beszélgetésen, Brandolini ugyanis a király vendégeként személyesen ismerte őket.

A kategóriákat és a paradoxonokat nem a gondolkodás alkotja. A gondolkodás rájuk talál a létproblémákkal való szembesülése során. Minden ilyen talalkozás azonban magát a gondolkodást is próbára teszi, mivel, azon túlmenően, hogy kikényszeríti saját határainak a belátását, számvetésre készteti a mindenkori előzetesség struktúráját és értelmezési horizontját alkotó egzisztenciális alapjaival és tudati hátterével is.

Amennyiben a rendezetlenség és a véletlenek játéka – a legkülönfélébb tudományos eredmények által igazoltan - egyetemesnek bizonyul, maga a tudományos kutatás is a különböző területeken határhelyzetbe kerül. Ez kétségtelenül ösztönzőleg hat az interdiszciplináris nyitásokra és vizsgálódásokra. De, ezen túlmenően, leginkább arra biztat, hogy gondoljuk újra a magunk teremtette rendezett világ lehetőségfeltételeinek, mibenlétének avagy (a számunkra szükséges) illúziójának a fenntarthatósági kritériumait, vessük fel újra az értelem, a hit és a remény kérdéseit...

Tartalom

Papp Levente: A kogníció alapjai

Bakcsi Botond: A törvény csodája. Legitimációs problémák Rousseau műveiben

Prahovean Vasile: A tiszta ész kritikája és az objektív megismerés megalapozása...

Szakács Péter: Giordano Bruno exaltatiotana

Kerekes Erzsébet: Keresztény gyökerek Heidegger gondfogalmában. Gond és idő

Molnár Péter: Változó időtartamú analízis és elébe ugró gondoskodás. Lacan és Heidegger

Szigeti Attila: A Valós fantáziapótlékai. Slavoj Žižek és az ideológia pszichoanalitikus filozófiája

Tódor Imre: Ellenségkonstruálás. Carl Schmitt és Reinhart Koselleck

Ilyés Szilárd Zoltán: Hogyan olvassuk Bibót?

Demeter M. Attila: Az Európai Unió és politikai közössége

Horváth Gizella: Kiterjesztett esztétikai tapasztalat a kortárs képzőművészetben

Incze Éva: Az építészet esztétikai létrangja

Veress Károly: A nyelv „bűne” 

Tartalom

Papp Levente: Télosz és funkció a biológia filozófiájában            

Kovács Attila: A totalitarizmus (egyik) leckéje  

Mag Vince: Az államhatárok térbeliségének megközelítésmódjai a határ menti együttműködések és a geometriai tér sajátosságainak függvényében ...             

A szerző filozófiatörténészi, klasszika-filológiai, illetve hermeneutikai eljárásokat felhasználó vizsgálódásai történetiség, értelem és igazság összefüggéseit vázolják kortárs bölcseleti kontextusban, klasszikus, keresztény, reneszánsz és újplatonikus metafizikai problémákat értelmeznek újra a szemlélődés, a vágy és az evilági természet fogalmai mentén, de az antikvitás politikafilozófiai koncepcióit is tárgyalják.

A kötet szerzői: Egyed Péter, Keszeg Anna, Nagy Erika, Petres László, Rigán Lóránd, Soós Amália-Mária, Zuh Deodáth. A tanulmányok az érték a történelemben témakör különböző vetületeit vizsgálják a kortárs francia és német történetfilozófiában, a jogfilozófiában, a történetírásban vagy akár a média területén. A kötet egyik végkonklúziója szerint a posztmodern kor és a globalizáció értékválságának, illetve értékváltozásának a kontextusában az egyéni értékválasztást egy reflektálatlan értékkonzervatizmus, továbbá intenzív személyesség jellemzi, emellett azonban az értékpárbeszéd posztmodern elmélete még kidolgozásra szorul.

Vajon gondolkodunk-e még manapság azon, hogy mi és miért tetszik nekünk? Kiélvezzük-e, formázzuk-e, tudjuk-e változtatni izlésünket? Avagy végképp elveszünk a művészeti, álművészeti és giccspiacon, azaz megszűnünk esztétikai alanyok lenni...