Filozófia

A Kellék filozófiai folyóiratot 1994-ben alapította a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néhány filozófia szakos hallgatója azzal a céllal, hogy a társadalomtudományok művelői számára fórumot biztosítsanak, illetve, azt népszerűsítsék. Ennek megfelelően a szerkesztők az esszéisztikus jellegű megközelítésmódokat részesítik előnyben évente három alkalommal megjelenő tematikus lapszámaikban.

A Kellék filozófiai folyóiratot 1994-ben alapította a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néhány filozófia szakos hallgatója azzal a céllal, hogy a társadalomtudományok művelői számára fórumot biztosítsanak, illetve, azt népszerűsítsék. Ennek megfelelően a szerkesztők az esszéisztikus jellegű megközelítésmódokat részesítik előnyben évente három alkalommal megjelenő tematikus lapszámaikban.

A kiadványt Kolozsvár, Nagyvárad és Szeged filozófiai közössége közösen szerkeszti és jelenteti meg. Ennek szellemében a magyarországi és a romániai magyar filozófiai gondolkodás tekintetében konkrét szakmai jellegű együttműködés terepéül is szolgál, jó lehetőséget kínálva arra, hogy az erdélyi filozófiát egy tágabb gondolkodói közösség számára hozzáférhetővé tegyék.

A Kellék filozófiai folyóiratot 1994-ben alapította a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néhány filozófia szakos hallgatója azzal a céllal, hogy a társadalomtudományok művelői számára fórumot biztosítsanak, illetve, azt népszerűsítsék. Ennek megfelelően a szerkesztők az esszéisztikus jellegű megközelítésmódokat részesítik előnyben évente három alkalommal megjelenő tematikus lapszámaikban.

A kiadványt Kolozsvár, Nagyvárad és Szeged filozófiai közössége közösen szerkeszti és jelenteti meg. Ennek szellemében a magyarországi és a romániai magyar filozófiai gondolkodás tekintetében konkrét szakmai jellegű együttműködés terepéül is szolgál, jó lehetőséget kínálva arra, hogy az erdélyi filozófiát egy tágabb gondolkodói közösség számára hozzáférhetővé tegyék.

A Kellék filozófiai folyóiratot 1994-ben alapította a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néhány filozófia szakos hallgatója azzal a céllal, hogy a társadalomtudományok művelői számára fórumot biztosítsanak, illetve, azt népszerűsítsék. Ennek megfelelően a szerkesztők az esszéisztikus jellegű megközelítésmódokat részesítik előnyben évente három alkalommal megjelenő tematikus lapszámaikban.

A kiadványt Kolozsvár, Nagyvárad és Szeged filozófiai közössége közösen szerkeszti és jelenteti meg. Ennek szellemében a magyarországi és a romániai magyar filozófiai gondolkodás tekintetében konkrét szakmai jellegű együttműködés terepéül is szolgál, jó lehetőséget kínálva arra, hogy az erdélyi filozófiát egy tágabb gondolkodói közösség számára hozzáférhetővé tegyék.

A Kellék filozófiai folyóiratot 1994-ben alapította a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néhány filozófia szakos hallgatója azzal a céllal, hogy a társadalomtudományok művelői számára fórumot biztosítsanak, illetve, azt népszerűsítsék. Ennek megfelelően a szerkesztők az esszéisztikus jellegű megközelítésmódokat részesítik előnyben évente három alkalommal megjelenő tematikus lapszámaikban.

A kiadványt Kolozsvár, Nagyvárad és Szeged filozófiai közössége közösen szerkeszti és jelenteti meg. Ennek szellemében a magyarországi és a romániai magyar filozófiai gondolkodás tekintetében konkrét szakmai jellegű együttműködés terepéül is szolgál, jó lehetőséget kínálva arra, hogy az erdélyi filozófiát egy tágabb gondolkodói közösség számára hozzáférhetővé tegyék.

A Kellék filozófiai folyóiratot 1994-ben alapította a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néhány filozófia szakos hallgatója azzal a céllal, hogy a társadalomtudományok művelői számára fórumot biztosítsanak, illetve, azt népszerűsítsék. Ennek megfelelően a szerkesztők az esszéisztikus jellegű megközelítésmódokat részesítik előnyben évente három alkalommal megjelenő tematikus lapszámaikban.

A Kellék filozófiai folyóiratot 1994-ben alapította a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem néhány filozófia szakos hallgatója azzal a céllal, hogy a társadalomtudományok művelői számára fórumot biztosítsanak, illetve, azt népszerűsítsék. Ennek megfelelően a szerkesztők az esszéisztikus jellegű megközelítésmódokat részesítik előnyben évente három alkalommal megjelenő tematikus lapszámaikban.

A kiadványt Kolozsvár, Nagyvárad és Szeged filozófiai közössége közösen szerkeszti és jelenteti meg. Ennek szellemében a magyarországi és a romániai magyar filozófiai gondolkodás tekintetében konkrét szakmai jellegű együttműködés terepéül is szolgál, jó lehetőséget kínálva arra, hogy az erdélyi filozófiát egy tágabb gondolkodói közösség számára hozzáférhetővé tegyék.

A gyermekfilozófia egyike lehet azoknak az új tudományközi témaköröknek, amelyektől azt remélhetjük, hogy képesek lesznek sikeresen összekapcsolni lélektani, logikai, agykutatási, ismeretelméleti, nyelvfilozófiai, kognitív tudományi, szociolingvisztikai, etikai, pedagógiai kutatásokat...

A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai című könyvsorozat a magyar bölcseleti múlt feltárására vállalkozik. Régi magyar filozófusok művei, jelentékeny hazai bölcselők életművét értékelő monográfiák, a magyar filozófiatörténet részproblémáit elemző tanulmányok, a 19-20. századi magyar nyelvű filozófiai irodalom bibliográfiái, valamint tematikus szövegválogatások egyaránt helyet kapnak a sorozat köteteiben...

Kötetünk arra keresi a választ, hogy milyen liberális megközelítésmódjai léteztek a nemzetiségi, kisebbségi problémának a magyar politikai gondolkodás történetében. Szerzőink tehát elsősorban érveket, elveket és modelleket kerestek a liberalizmus és a kisebbségi követelések összebékítéséhez. Ebben az a fontos felismerés vezérelte őket, hogy a mai liberális demokráciák intézményi és jogszolgáltatási rendszere a nemzeti kisebbségek követeléseit tekintve is liberális megoldásokra kötelez. A kötetben szereplő tanulmányok két, kisebb-nagyobb tematikus tömbbe csoportosíthatók...bővebben

A komplexitás kérdéskörének kiemelt filozófiai és interdiszciplináris jelentősége képezte a BBTE Magyar Filozófiai Intézete által szervezett, 2020. október 23-án megtartott konferencián. A kötet az ott elhangzott előadásokból készült tanulmányokat gyűjti össze. 

A politikáról gondolkodó filozófus, akiben magában tevékenysége természeténél fogva állandóan kételyek ébrednek, mert mindig kénytelen mások fejével is gondolkodni, magát ezt a kételyt tudja csupán "tanítani", feltéve, hogy a filozófia valóban szókratikus, azaz pedagógiai tevékenység...

Illuzórikus, ugyanakkor szintén túlságosan is konstruált, túlságosan is metafizikai, és egy nem is új keletű fordított logika érvényesítése lenne, ha az aktualitás konstruáltságának leleplezését, vagy éppen egy „valódi aktualitás” felmutatását tekintenénk feladatunknak, hiszen nem létezik az aktualitás, de vannak különböző legitimált, propagált „aktualitások”. A feladat az, hogy jogot adjunk „az aktualitás” helyett a „korszerűtlenségnek”, a „poszt” és a „túl” iránylehetőségeinek. Jelen kötetben a már sokszorosan kritikával illetett, nagy horderejű filozófiai erőfeszítések során destruált és dekonstruált, de valamiképp minduntalan rehabilitált szubjektum filozófiájának és politikájának néhány vonatkozását körvonalazom a kortárs metafizika-kritika és az ún. metafizika-politika horizontjában.

"Hogyan alakult volna a világtörténelem Nagy Sándor, Napóleon vagy Hitler személyisége nélkül, vagy ha Lenin nem érkezett volna meg 1917 áprilisában Szentpétervárra? Miért nem helytálló történészi szempontból a Miorițából a román lelki alkatra következtetni? Hogyan lenne lehetséges egy objektív Erdély-történet megírása, vagy a jugoszláv térség problémáinak hiteles kutatása? Sajátosan szórakoztató, magával ragadó stílusában szerteágazó, de mindannyiunkat érdeklő példákkal vázolja fel Neagu Djuvara a XX. század történetfilozófiai iskoláinak ívét...

Gyakorlati értelemben a paradoxonok igazi produktivitása abban nyilvánul meg, hogy - a belső erőterükön belül helyezkedve - az elvalótlanuló oldalról mindig átlendítenek az újralétesülő lehetőségek irányába. Ebből táplálkozik a fordulat, a váltás és az átváltozás folyamatosan megújuló/megújító ereje...bővebben

A BBTE Filozófiai doktori iskola ‒ Fenomenológiai, hermeneutikai, alkalmazott filozófiai kutatások doktori program keretében készült tanulmányok. Az olyanszerű kérdésekre adható válasz, hogy "Mi az identitás?" és "Hogyan lehetséges az identitás?" nagymértékben függ attól, hogy adott tapasztalati-nyelvi közegben, az egymással kommunikatíve és kulturálisan érintkező és kölcsönhatásba kerülő egzisztenciális feltételek között hogyan értelmezzük és miként érthetjük meg a személyes és kulturális identitás-tapasztalatokat. Az előszót írta: Veress Károly. A kötet szerzői: Schmidt Dániel, Csergő Antal, Lurcza Zsuzsanna, Amon Krisztina, Ferencz Enikő, Péter Mónika, Miklós Beáta, Magyari Imola, Kovács Judit, Zsók Izabella.

Antikvár könyv

Apáczai eszmerendszerét nem a Descartes-éhoz mértük, hanem a hazai szükségletekhez. Mert Apáczai nem abban eredeti, hogy átvette Descartes eszméit, hanem ahogyan a hazai viszonyokhoz alkalmazta, ahogy rendszerezte. Ebben áll az író eredetisége, s az egyes irodalmak sajátos arculata, megismételhetetlensége, egyszerisége. Ezt a sajátos gondolatrendszert próbáljuk kibontakoztatni a műből. Ebben a rendszerben természetesen vannak olyan elemek, amelyek Descartes-ra, vagy a puritánusok elméletére mennek vissza, ám ezek azért kerültek be változatlanul a magyar tudós eszmerendszerébe, mert beillettek abba, s a mestereitől való eltérésekkel együtt alkotnak egységes, összefüggő építményt: Apáczai világképét. Célunk: nyomon követni, hogy az általános milyen sajátos formában jelentkezik e gondolatrendszerben.  Szigeti József

Ennek a kötetnek csaknem egészét az a válogatás adja, amelyet az utóbbi tíz évben a magyar filozófia történetével kapcsolatos témákban megjelent írásaimból állítottam össze... "A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai" sorozat célja, hogy szövegközlésekből és elemzésekkel segítse elő a magyar filozófiai kultúra hagyományainak feltárását...bővebben

Miért foglalkozunk egy halott filozófussal? Gondolom, az olvasóban már megvillantak a lehetséges válaszok: mert élő filozófusok, már nincsenek, vagy mert a halott filozófus nem tud visszavágni. Horváth Gizella monográfiája Maine de Biran gondolkodását és életútját mutatja be a magyar olvasóközönségnek. A kora 19. századi francia gondolkodó munkássága nemcsak magyar földön, hanem hazájában is kevéssé ismert, jelentőségét csak jóval halála után ismerte fel a filozófiatörténet...bővebben

A szerző irodalomteoretikus, műveiben főként kortárs irodalommal, irodalomelméleti és filozófia kérdésekkel foglalkozik. Könyve az elmúlt tíz év tanulmányaiból és kritikáiból nyújt válogatást.